Bakancstánc

Bootmen (2000)

Nem egy mai film, már a tv-ben is leadták, mégis csak tegnap sikerült “magamévá tennem”, és egy szerda esti filmélménynek tökéletesen megfelelt.

Mivel szeretem a táncos filmeket, ezért elfogult is vagyok velük. Talán túlságosan is. Nincsenek nagy igényeim, nem kell nagy sztori, váratlan fordulatok, heves érzelmeket kiváltó zárójelenet. Elég, ha a táncos részek látványosak, ötletesek és odaszegeznek a képernyő elé. A Bakancstánc ilyen volt. Persze, nem egy Step up, de hát nem lehet mindent a Step up-hoz mérni.

Sean (Adam Garcia – Sakáltanya) és testvére, Mitchell (Sam Worthington – Avatar) apjukkal együtt a város kohójában dolgoznak. Míg Sean a steptáncban látja a kiutat, addig Mitchell törvénytelen módszerekkel próbál pénzt gyűjteni: autót lop, alkatrészekkel seftel. A két fiú életét felforgatja Sara, aki új a városban, és mindkét fiú kiveti rá a hálóját. Sara bár Sean-ba szerelmes, mégis Mitchell-lel bújik ágyba, mialatt Sean a nagy lehetőségét játssza el a fővárosban egy tánckarban. Hazatérvén összeszedi a táncos haverjait és csapatot alakít, mindeközben Saraval is próbálja rendezni a dolgokat. Aztán egyik csapás következik a másik után, a kohót be akarják zárni, amivel utcára kerülne rengeteg ember, illetve egy végzetes baleset töri meg Sean életét.

A step tánc mondhatni elég távol áll tőlem, a film mégis tetszett. A táncos filmekre jellemző záró táncjelenet tényleg lenyűgöző, ha másért nem, ezért (is) érdemes végignézni a filmet.

Érdekes mellékszereplő tűnt fel ebben az ausztrál filmben. És ő nem más, mint Con a Szívtipró gimiből, ami egy szintén ausztrál sorozat volt, még a 90es években, és szerintem nincs olyan most huszonéves, aki ne nézte volna hosszabb-rövidebb ideig.  Akkoriban ez olyan meghatározó műsor volt, hogy még most, 2012-ben is ráismerek a szereplőkre. Hihetetlen. :)

Tehát a Bakancstánc nálam egy 4/5 pontot megért, táncfilmnek nem volt rossz. Szerdaestékhez Barátok közt helyett, kellemesebb szókarozást nyújt, annyi biztos.

Zsüdi

Suzanne Collins - Az éhezők viadala

Miután a mozifilm változat nagyon tetszett, fellelkesülve fogtam bele a könyv elolvasásába, amely alapján a film készült. És kijelenthetem, hogy ha választani kellene akkor maradnék a filmes változatnál.

Hogy miért is? A filmben kevésbé érezni, hogy mennyire tinédzser még a főszereplőnk és nem kell "végighallgatnunk" a tépelődéseit és a fejében kavargó gondolatokat.

A történetet nem részletezném, Zsüdi barátnőmtől kaptunk már egy nagyon jó beszámolót a moziélményről, és azt kell, hogy mondjam, hogy az adaptáció tényleg nagyon könyv hű lett, szinte alig tér el az írónő által papírra vetett változattól.

Ami nem tetszett a könyvben: a főszereplő, Katniss körberajongása és győzködése (bár ez csak rövid párbeszédként történik meg), hogy márpedig ő különleges és szép, kicsit az Alkonyat-beli "Bella tök jó csaj, és mindenki odáig van érte" szitut juttatta eszembe. Biztos, hogy egyébként senki más nem vélne hasonlóságot felfedezni a két történet között, de valamiért Nekem egyből ez ugrott be róla. A másik tényező, ami miatt a film szerethetőbb volt számomra, hogy a Viadal sokkal élvezhetőbbre és izgalmasabbra sikeredett. A könyvben, miután egyedül kell boldogulni az Arénában, sokszor oldalakon keresztül egyetlen párbeszéd sincsen, csak Katniss gondolatai és szenvedése.

Ami tetszett a könyvben: Peeta karakterét valahogy sokkal jobban megkedveltem. Ebben mondjuk biztos az is szerepet játszik, hogy csaj vagyok és így eléggé bejött az "amióta először megláttalak, azóta szerelmes vagyok beléd" szövege.:) De komolyra fordítva a szót, tényleg nagyon szimpatikus a srác, éppen ezért néha sajnáltam is, mert eléggé kihasználták szegényt, ami a filmben kevésbé volt érzékelhető szerintem.

Mindent egybe vetve nem volt rossz könyv és talán kevésbé lettem volna kritikus, ha nem a filmet látom először.

A pontszámom: 4/5.

Andee

Pénzcsináló

Moneyball (2011)

Brad Pitt ebben a filmjében egy 44 éves kiöregedett baseball játékost alakít Billy Beane-t, aki általános menedzser a profi liga legkisebb baseball csapatnál, az Oakland Athletics-nél.

A csapat kis költségvetése miatt nem tudják megtartani a jó játékosokat,mert a nagyobb csapatok megveszik őket, és ugyanebből az okból pótolni is képtelenek őket.

Billy belefárad ebbe a kilátástalanságba, és ekkor találkozik Pete-tel (Jonah Hill). Pete a Jale-en végzett közgazdász. Kidolgoz egy rendszert, amiben számokkal tudja mérni a játékosok teljesítményét és értékét. Billy-nek felkelti az érdeklődését ez az új szemléletmód és maga mellé veszi Pete-et tanácsadónak. Ketten a fejetetejére állítják az Oakland Athletics-et, ami persze senkinek sem tetszik. Billy olyan játékosokból építi fel a csapatát, akikről már mindenki lemondott, még ők maguk is. Ezért olcsó őket megszerezni, viszont kockázatos megpróbálni. Billy-nek egy dobása van, ha nem sikerül, hitelét veszti a módszere, és ő maga is. A nehéz kezdet után a használhatatlannak titulált játékosok elkezdik hozni a győzelmeket, sőt …

„Tudom, hogy nagyon sok kritika ért, de aki elsőnek megy át a falon, az több sebből vérzik. Mindig. Amit csinálsz, az fenyegető. Nem csak az üzletmenetre nézve, de a gondolataikra és a játékra is.  De amire nézve igazán fenyegető, az az életmódjuk, az állásuk. Fenyegeti azt, ahogy a dolgokat intézik. Ha ilyesmivel találkoznak, legyen szó a kormányról, az üzletről vagy bármiről, az emberek, akik az irányítást a kezükben tartják, azonnal dühösek lesznek. Szerintem bárki, aki nem robbantja szét a csapatát, hogy a te mintádat alapján építse újra, az egy őskövület.”

-                                                                                                                                   -  Red Socks vezetőség -

A film igaz történeten alapszik. Ettől hiteles, részletes és talán ettől lett túlságosan kidolgozott, azaz vontatott. Pedig maga a sztori nagyon érdekes, annak ellenére is, hogy lövésem sincs a baseball-ról csak amennyit az amerikai filmekből magamra szedtem.

Ahogy a filmben említik, Billy Beane módszere alapjaiban rengette meg a baseball világát. Erről érdemes is volt filmet forgatni, de a 133 perc tényleg túl sok volt belőle.

Brad Pitt és Jonah Hill jót alakít, de az Oscar jelölést túlzásnak érzem mindkettőjüknél. Jonah Hill-t több filmben láttam már, de eddig mindig úgy gondolkodtam róla, mint a pufi-vicces mellékszereplő. Ebből az alakításából tisztán látszik, jobb lesz rá odafigyelni a jövőben. Brad Pitt jóképű, mint mindig, de az időt még ő sem tudja megállítani. Engem Robert Redfordra emlékeztet. Ő pont így vált szépfiúból idős szépfiúvá, mint Pitt. (lásd: Suttogó)

A mondanivaló nagyon tetszett, Billy kitartott az elképzelése mellett, még akkor is, mikor mindenki ellene volt és az állása csak egy hajszálon múlott. Hitt abban, amit csinál, hitt magában, és órási dolog. Nem hagyta magát megingatni, és ez a képesség sokunkból hiányzik. Tanuljunk a filmből.

Viszont annyira vontatott volt, hogy inkább vártam a végét, minthogy az erkölcsi tanulságon agyaljak.

Emiatt, és csak emiatt 3/5.

Zsüdi

A LÁTHATATLAN

A "Ghost" más szemszögből... izgalmas ezo-krimi, kevesebb romantikával fűszerezve, kemény mondanivalókkal - mint pl. megbocsájtás.

A gazdag családból származó Nick felfigyel egyik iskolatársnőjére, a problémás Annie Newtonra, akitől megvédi a barátját, és közben magára haragítja a lányt. 

Majd Nick egyik reggel szellemként tér magához. Miközben próbálja elfogadni az új helyzetet, egyre jobban megismeri a barátját, a saját anyukáját... és Annie-t.
Idővel rájön, hogy még nem halt meg, és attól kezdve már ő is keresi haldokló testét, nem csak a rendőrség.
Annie pedig nem szabadul Nick jelenlététől... és ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, kialakul valami...

Számomra sok mondanivalója volt a filmnek, értékes gondolatok:

Hogy ki jó és ki rossz - ez nézőpont kérdése. Ha már ítélkezünk, inkább a tetteket nézzük és 

mindenkiben a jót keressük mert amire összpontosítunk, azt erősítjük a másikban.
A lényeg, hogy soha ne adjuk fel, uralkodjunk magunkon, tudjunk megbocsájtani, elfogadni, és persze alap hogy legyünk hűséges barátok.

Nem egy könnyű film, de megéri megnézni!

Zsüdi, köszönöm hogy megnézetted velem! :)
Szerintem 4/5.

***Timity***

Az éhezők viadala

The hunger games (2012)

Legfrissebb moziélményemet szeretném közkincsé tenni.

Tegnap többedmagammal megnéztük a most trendi Éhezők viadalát. Általában rákattanunk a népszerű sorozatokra, mint például a Twilight, a Step up stb., és ez most sem lett másképp.

A sztori a jövőben játszódik, ahol felkelés és háború után a Kapitóliumon kívül élőket éhezés és egyéb nehézségek mellett egy évente megrendezett viadallal is büntetik. Mind a 12 körzetből egy-egy 12 és 18 év közötti fiút és lányt választanak ki véletlenszerűen. Idén a balszerencse Katniss húgát választotta, ám ő hogy húgát megmentse a biztos haláltól, önként jelentkezik helyette.

Hogy mi is az éhezők viadala? A 24 versenyzőt ledobják egy mesterséges erdőbe, ahol, ahogy más műsorban mondani szokták, csak egy maradhat. Muszáj megölniük egymást, mert csak egy győztes lehet. És hogy miért jó ez a Kapitóliumi embereknek? Ebből a surviver modern feldolgozásából egy showműsort kreáltak. A nézők – ha csekély mértékben is – de beleszólhatnak a viadal menetébe, de az igazi manipulátorok maguk a játék szerkesztői. Katniss csak magában bízhat, hisz most mindenki ellenség, vagy mégsem? Bár őt valószínűsíthetően a szerelme várja haza (ez nem derült ki egyértelműen ebből a részből), mégis vonzódás alakul ki közte és a körzetéből jött fiú között. Hogy ez segítség vagy hátrány a számára a viadalon, az a filmből kiderül, mint az is, hogy Katniss túléli e élete legszörnyűbb kalandját, és viszontlátja e még szeretett kishúgát, és hogy sikerül e embernek maradnia ebben az embertelen küzdelemben?

Nem olvastam a könyvet, ezért a sztori leírásánál is csak a filmből tudok meríteni, ami valamilyen mértékben eltérhet a könyvtől, de nagyjából ismertem a sztorit, ezért tartottam a filmtől. Amikor gyerekek fordulnak egymás ellen, és úgy gyilkolnak, mint a felnőttek, sokkal szívszorítóbb nézni, mint egy háborús filmet, ahol halomra ölik az embereket. Most is az volt, de szerencsére lelkileg mégsem volt annyira megterhelő. Talán a sztori miatt. Nem tudom, mennyit vett át a film a könyvből, de véleményem szerint épp jól volt felépítve a történtet. A gyerekek mindennapi életéből, a kiválasztásból, a felkészítésből, majd a viadalból egyensúlyban voltak a jelentek, egyikből sem volt több, mint ami odaillet. A „sírós részt” (ahol mellesleg nem sírtam) sem vitték túlzásba, pedig túl lehetett volna azt még spilázni, bőven. A szerelmi szál dettó.

Ez a történet nagyon egyben, rendben volt.

Nálam 5/5. Nagyon tetszett!
Második rész jöhet, a moziban a helyem. De nem gondoltuk ezt mind így... jöhetnek a szavazatok!

Zsüdi

Laurell K. Hamilton - Anita Blake – Véres Csontok

Bloody bones (1996)

Anita Blake története szinte ott folytatódik, ahol az előző könyv befejeződött.

Még mindig két pasival randizgat!? Ez már önmagában idegesítő, szóval egy kellemes fordulat volt, hogy az egyik pasit ebben a részben az írónő szinte teljesen kiiktatta. Sajnos Richard repült….

Anitát felkérik, hogy egyszerre több száz zombit idézzen meg méghozzá egy feltúrt tömegsírból. Erre más nem képes, ezért figyelemreméltó összeget kínálnak a Halottkeltő Rt-nek, így Anita kénytelen vállalni az ügyet. Larryvel elutaznak a helyszínre. Ám ez az ügy nem olyan egyszerű, mint amilyennek először tűnt. A megbízó elhallgat valamit. De még mielőtt Anita a végére járhatna a dolognak, vámpírtámadás történik a környéken, így a helyi rendőrök felkérik Anitát szakértőnek. Az ügy véres, mint mindig. A nyomok a város úrnőjéhez vezetnek, és ekkor Anita olyat tesz, amit eddig még sosem. Jean-Claude segítségét kéri, aki persze egy zokszó nélkül rohan is hozzá, de ekkor még ő sem sejti, hogy mekkora bajba is keverednek bele.

A szálak Anita és Jean-Claude között egyre érdekesebben alakulnak. Hiába akarom én, hogy Anita Richard karjaiban kössön ki, ha közben … khm, minden azért én sem árulok el…

Kezdem kiismerni és unni a sorozatot.

Amíg nincs jobb, folytatom. 3/5.

Zsüdi