Felhőatlasz

Cloud Atlas (2012)

„Rettegés, hit, szerelem. Ezek határozzák meg életünk kimenetelét. Ezek az erők, már jóval születésünk előtt jelen vannak, de azután is, hogy elpusztulunk.”

Kétkedéssel vegyes kíváncsisággal ültem be a Felhőatlaszra a moziba, ugyanis a bemutató, csak úgy mint a film első fél órája, több mint zavaros volt. Túl tömény. Idő kellett hozzá, hogy kiforrjon, és hát elöljáróban csak annyit, hogy nagyon megérte.

Figyelem, a leírás nyomokban SPOILERt tartalmaz.

Minden szégyenérzet nélkül bevallom, az első fél órában csak pislogtam, mint hal a szatyorban, és próbáltam beazonosítani melyik kép, melyik időhöz tartozik.

Éppen ezért, itt van egy kis használati utasítás, ha úgy tetszik egy puska a filmhez:

Különböző idősíkon fut több történet is egyszerre. A nézők összezavarása végett, még a szereplők is ugyanazok, csak a kornak megfelelő ruhát hordanak, és más a szerepük. Egy valami köti még őket össze, az pedig egy üstökösre emlékeztető anyajegy, ami minden történetben csak egy emberen található (mindig máson), ő a kulcsfigura abban a sztoriban.

A jelenetek sokszor és - főleg az elején-, hirtelen váltják egymást, ezért nehéz követni, éppen hol is járunk, de mi haladjunk időrendben:

1. idő: rabszolgatartó időkben: Egy ifjú üzletet köt Amerikában, a rabszolgatartás bölcsőjében, ahol a tűző napon rosszul lesz, de szerencséjére egy orvos is van a társaságban, aki a segítségére siet és a maga által kreált csodaszerrel kezeli. Az ifjú, miután elvégezte a dolgát, útra kel, hogy hazatérjen a feleségéhez, de a hajóúton ismét megbetegszik. Két férfi van a segítségére: egy fekete, aki felszökött a hajóra, és a jódoktor, aki persze mindig jót akar.

2. idő: Az 1930as években járunk Skóciában, Edinburgh-ban. Egy ifjú nagy álma, hogy híres zeneszerző legyen, és maradandót alkosson az életben. Ezért elszegődik kottaírónak egy neves és idős zeneszerzőhöz, ahol kellő inspiráció és kitartó munka után megalkotja a Felhőatlasz szextettet. Az ifjú élete fenekestől felfordul, mikor az öregúr magáénak követeli a művet.

3. idő: A hetvenes évek Amerikájában járunk. A fiatal fekete újságírónő apja nyomdokaiba lépve agilis és kitartó, keresi a nagy sztorit, arra nem számítva, hogy a sztori találja meg őt, amit ha megpiszkál még az élete is veszélybe kerülhet, sőt egy bérgyilkost is utána küldenek.

4. idő: A jelen, 2012 újra Anglia. A megcsömörlött könyvkiadó uzsorásai elől menekülve akaratán kívül egy öregek otthonában bújik meg, ahol úgy tűnik eltemette magát örökre, és ahonnan nem talál kiutat.

5. idő: 2100 körül járunk, Új-Szöulban. Számomra ez a világ volt a legérdekesebb, és ezt volt legnehezebb is átlátni. Szonmi-451 egy klón. Azért teremtődött, hogy a hét minden napján egy étteremben szolgálja ki az embereket. Még sosem volt az étterem falain kívül. Miért is lett volna? Egy klón még nem ember. Egy nap fenekestől felfordul az élete, mikor Hae-Joo Im kiragadja őt a szürke és céltalan életéből, és megmutatja neki a való világot. Szomni-451 már nem csak egy klón, mint a többiek. Neki feladata van.

6. idő: Ez az idő nincs évszám szerint meghatározva, de a jövőben járunk jócskán, mégis mintha visszamentünk volna az időben. Furcsa beszéd, pórias ruhák, és a technika teljes hiánya jellemzi ezt a világot. Ám mikor megérkeznek az űrhajós emberek csencseli, ahogy ők nevezték, a technika és a tudatlanság találkozása abszolút kontrasztot képezve sok bonyodalom és egy teljes falu halálához vezet.

 „Az életünk nem a sajátunk. Mind össze vagyunk kötve a múltban és a jelenben egyaránt. És minden egyes bűn, vagy jótett, gyökeret ver a jövőnkben.”

A különböző korok hatással vannak egymásra. Szándékosan nem írom  le, hogy miként, vagy hogy melyik időben ki viseli az üstökös anyajegyet. Figyelni kell, és megérteni, hogy a film milyen lényeges és fontos mondanivalóval bír.

Minden történet egy kisemberről szól, aki nagy dolgot visz véghez, amivel más korban egy hozzá hasonló kisembert inspirálva hozzásegít egy szintén komoly tetthez. Minden mindennel összefügg. A pillangó-effektus évszázadokon is átível, ami megdöbbentő és ijesztő is egyen.

Már szinte törvényszerű, hogy a Felhőatlasz is egy mozivászonra vitt könyvsiker. A Mátrix készítőinek nevéhez fűződik, ami érződik a film hangulatán, és Smith ügynök jelenléte is több mint gyanús volt.

Máskülönben a film két és fél órás. Jó agytorna, és garantáltan figyelemlekötő történet.

Akció, szerelem, szép képek, súlyos mondanivaló, és olyan érdekes megoldások, amin még napokkal később is járt az agyam. Egyszerűen kihagyhatatlan. 5/5.

Zsüdike

Ted

Ted (2012)

Annyi pletyka keringett erről a filmről, és mégha le is húzta minden ismerősöm, én sem maradhatam ki az „akik látták Tedet” csoportból.

A sztori röviden: John-nak nincsenek barátai. Nyolc éves korában kap egy plüss mackót karácsonyra, akit Teddy-nek nevez el. És mint a mesékben, egy karácsonyi kívánság folytán Teddy életre kel, és John többé már nem érzi magát egyedül. Ez édes és cuki, amig John kisfiú, de 35 évesen már ideje lenne felnőttként viselkedni. Legalábbis így gondolja Lori, John barátnője. John sokáig örlődik, kit válasszon, a szerelmét, vagy leghűségesebb barátját, de végül sikerült dűlőre jutnia.

Mindenhol azt olvastam, hogy ez lesz az év vigjátéka. És bár eddig elég gyér volt ez a 2012 év, mivel még egy filmnek sem sikerült úgy igazából megmozgatni a rekeszizmaim, de hogy ez lenne az év legjobb filmje? Attól sajnos fényév távolság választja el. Az tény, hogy Ted a Family Guy  készítőinek első filmes munkája. De a káromkodó plüssmaci meg sem közelíti a sorozat szintjét.

Azzal, hogy túlsztárolták a filmet, az én elvárásaim is egyenes arányban nőttek. Még azt is el tudom képzelni, ha nem hallok a filmről előre, és nem várom annyira az év vígjátékát, még tetszett is volna. De így? Egy -két helyen megmosolyogtatott ugyan, de már fel sem tudnám idézni mivel. Ok, a maci jófej volt, sokat káromkodott, fűvezett, és szexelt (?!), de még ez is kevésnek bizonyult egy jó vígjáték összehozásához.

Nem mondom, hogy elpazaroltam az életemből majdnem két órát, de hasznosabban is tölthettem volna, az biztos. 2/5.

Zsüdi

Abraham Lincoln, a vámpírvadász

(Abraham Lincoln: Vampire Hunter, 2012)

Abraham kisfiúként végignézi, ahogy édesanyja meghal miután egy vámpír megharapja őt. Felcseperedve pisztollyal a kezében akarja megbosszulni anyja halálát, ám egy pisztoly édes kevésnek bizonyul a gyilkos ellen. Szerencséjére azonban segítségére siet egy ismeretlen - mint később megtudjuk Henry -  aki nem csak megmenti az életét, hanem megtanítja neki, hogyan vadászhatja le a vámpírokat. Abraham a frissen szerzett tudásával elindul, és új életet kezd egy kisvárosban, ahol nappal dolgozik és ügyvédnek tanul, éjszaka pedig a Henrytől kapott információk alapján vámpírokat öl. Miután megkeresi őt gyermekkori barátja Will, már nem csak a vámpírok ellen, hanem a rabszolgák felszabadításáért is harcol. És miután úgy tűnik született politikus, végül az Egyesült Államok elnöke lesz. De sajnos még a Fehér Ház sem védi meg őt egy újabb tragédiától.

Őszintén megmondom, hogy az egy-két helyen látványosra sikerült harcjeleneteket leszámítva halálosan untam ezt a filmet, és ez a pontszámon is látszódni fog, ami nálam 2/5.

Andee