Män som hatar kvinnor (2009)
Nem emlékszem, mikor hozott utoljára össze a sors egy jó
krimivel. Kihalófélben lévő műfaj lenne? Vagy kevés emberhez szólna, és
közönség hiányában nem erőltetik ezt az ágat? Bárhogy legyen is, A tetovált
lány könyvben, és a vásznon egyaránt elnyerte a nézők tetszését, olyannyira,
hogy még az amcsik is forgattak róla remake-et.
A film elején két szálon fut a történet, a főszereplők
külön utakon járnak. Lisbeth 24 éves kivarrt, piercinges heckerlány, és Mikael,
a pillanatnyilag munkanélküli újságíró, akinek lenyomozásával éppen Lisbeth-et
bízzák meg. A két szereplő szála akkor fut össze, mikor Mikael-t egy gazdag
család feje, Henrik Vanger megbízza, hogy nyomozza ki unokahúga 40 évvel
ezelőtti eltűnésének esetét. Mikael jobb dolga révén, elvállja az ügyet,
Lisbeth pedig a férfi laptop-ján keresztűl nyomonköveti az eseményeket. Mikor
Mikael megakad a nyomozásban, Lisbeth segítségére siet és ő is beszáll a
nyomozásba. Kapcsolatuk középpontjában az eltűnt lány esete áll, ám mégis
közelebb kerülnek egymáshoz, fizikailag mindenképpen. Mikael próbál Lisbeth
lelkéhez is közelebb férkőzni, de hamar rájön, hogy a lány túl sok borzalmas eseményen
mehetett keresztül, mert a falak mögé, amiket maga köré húzott, csak résnyire enged
betekintést a férfinak. És hogy haladnak a nyomozással? Mikor Mikael életére
törnek, már biztosak benne, hogy jó nyomon vannak.
A film rettentően tetszett, bár egy-két jelentet súrolta a
tűrőképességemet, ami köztudottan alacsony, tehát másnak talán még elmegy. Ezt
leszámítva, tetszett, ahogy a film fel volt építve, a nyomozás menete, az
infók, amik egymást követték. De a legizgalmasabb az mégis Lisbeth karaktere
volt. Kemény és titokzatos. Lekötötte a figyelmet, olyan figura, amin a film
befejezte után is még el-elgondolkodik az ember.
De azért ajánlom, hideg élelemmel készüljön mindenki, mert két és fél órás a játékidő.
És a pont? Nem kérdés: 5/5
Zsüdike
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése