"Mily boldog az ki feddhetetlen, a világ is feledi, ki
elfeledte már. Ez a makulátlan elme örök ragyogása. Az ima meghallgatásra lel,
s a kívánság lemondásra."
- - Alexander Pope -
Nem szokványos szerelmi történet.
Sőt, nem szokványos hollywoodi film, meglepő színészi alakításokkal. Jim Carrey
egy drámában?!
Lássuk a sztorit, Clementine
(Kate Winslet) kissé őrült, hirtelen, szenvedélyes lány. Joel (Jim Carrey)
hozzá képest egy unalmas, átlagos fickó. Szerelmük mégis működik, egy ideig. Mikor
szakítanak, Clementine úgy dönt, kitörölteti Joel-t az emlékei közül. Mikor Joel
ezt megtudja, ő is felkeresi a céget, aki ezzel foglalkozik, hogy maga is átessen
rajta. Ám a törlési folyamat alatt mikor álmában újraéli a boldog és kevésbé
boldog közös élményeket, rájön, hogy ragaszkodik hozzájuk. Rájön, hogy még
szereti Clementine-t, de már késő, az emlékei fokozatosan köddé válnak. De Joel
nem adja fel, küzd az emlékeiért, küzd a szerelmükért, küzd, hogy legyőzze
saját magát.
A film azon kívül, hogy rendkívül
eredeti, ezzel az emléktörlési lehetőséggel egy hatalmas dilemmába kényszerít
minket. Szenvedünk e annyira a fájdalomtól, hogy megérje nem csak a fájó, de az
örömteli élményektől is megszabadulni. Van e értelme eldobni a szerelem
érzését, még ha el is múlt már, azért mert most éppen fáj a hiány. A választ
nem tudom. Elveszteni egy embert, és azt kívánni bár sosem ismertem volna, mert
akkor most nem fájna a hiánya, ilyet már éreztem. Ezért megértem Clementine
döntését, de nem értek egyet vele.
Mindenképp ejtsünk szót Jim Carrey-ről. Ki
mert lépni a ráaggatott vicces skatulyából, tegyük hozzá, nem először, de most
is sikeresen. Jó színész, jó eszközökkel. Illett hozzá a szerep. Tudott is vele
mit kezdeni. Imádjuk, még mindig!!
Maga a történet, eredeti, elgondolkodtató,
kedves, szerethető. A szereplők hétköznapiak, a gondjaik szintén. Mégis valami
varázs lengi körül őket. Nagyon megkapó és felkavaró az egész. Nálam 5/5!!
És bár az elején rendkívül
zavart, hogy kézi kamerás felvétel, később már fel szem tűnt. A történet magával sodort, és ilyen apróságok többé nem számítottak.
Zsüdike
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése