“A legtöbb nő állandóan arra panaszkodik, hogy már nincs több független jó pasi.
Én csak egy olyannal szeretnék találkozni végre, amelyik nem vámpír, nem vérfarkas.. hanem csak ember.”
A sztori úgy indul, mint eddig. Anita besegít egy rendőrségi nyomozásba: 4-5 vámpír csapatban megölt egy férfit, majd rákövetkező éjjen egy nőt. Mivel ezt csak egy mestervámpír irányítása alatt követhették el, ezért Anita felkeresi Jean-Claude-ot információért a St. Louse-i vámpírmesterektől. Ekkor ismeri meg Richard-ot. Látszólag Jean-Claude slepjéhez tartozik, de csak a könyv végén derül fény arra, hogy valójában mi is a helyzet Richard-dal. Kölcsönös szimpátia után, még egy randit is lefixálnak. Végre, Anita pasizik!!!! Ez a vonal már nagyon hiányzott a könyvből, legalábbi snekem. Elvégre Anita még csak 24 éves, és – mivel minden pasi odavan érte – gondolom jó nő. Ideje volt, hogy véget vessen az apáca életformának.
Míg az előző rész főképp a vudu-ról szólt, ez a harmadik inkább a vérfarkasok és a kigyók, vagyis a lamiák körül forog.
Illetve, Antia kap egy új társat. A húsz éves zöldfülü Larry-t neki kell bevezetni a halottkeltés trükkjeibe, és megtanítani a túlélésre, amit Anita is nap-mint-nap gyakorol.
Tetszett ez a rész is. Már olvasom a negyediket, ami meglepő fordulat, de Jean-Claude féltékenységi jelenetével indul! Hajrá Richárd!
A pont változatlan: 4/5.
Zsüdi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése