Az éhezők viadala: Futótűz

The Hunger games: Catching fire (2013)

Végre!!! Bár az eredeti tervem, hogy moziban nézem a folytatást idő hiányában meghiúsult, otthon a tv képernyőjére tapadva is könnyűszerrel visszacsöppentem a történetbe, mintha csak most jöttem volna ki az első rész vetítéséről.

A folytatás nagyjából ott kezdődik, ahol az első rész véget ér. Katniss és Peeta megnyerte a 74. Éhezők viadalát. Azt leszámítva, hogy életben maradtak, csak deficite van a nyereménynek. Először is,  Snow elnök úr megfenyegeti Katnisst, mikor egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a lány ezzel a győzelemmel egy jelképpé vált az éhező körzetek szemében. Hogy Katniss biztonságban tudja a családját és igazi szerelmét, Gale-t, minden úgy tesz, ahogy elvárják tőle. Peetával folytatják a szerelmük színlelését, ám ez mégsem elég. A győzelmi körúton minden körzetben zavargások tőrnek ki, ahol csak járnak. Snow elnök természetesen ezt nem tűrheti. Fegyveres erővel bekeményít a körzetekben, ám a lázongó elnyomottaknál már ez is hasztalan. Végül rájön, csak úgy tőrheti meg őket, ha eltiporja a Katnissről kialakított képet, összetöri a reményt az emberekben. Ehhez épp kapóra jön neki a 75. Éhezők viadala, aminek különlegessége az lesz, hogy a már korábbi győztesek fognak küzdeni egymás ellen. Katniss és Peeta hip-hop újra az erdőben találja magát szövetségeseket kutatva, éhezve, szomjazva. De a forradalom már a levegőben van, Katnissnek pedig vállalnia kell a jelkép szerepét.

Bevallom, újra a hatalmába kerített ez a világ. Az Éhezők viadal egy nagyon jól felépített, nagyon jó karakterekkel összerakott film. Most is csak szuperlatinuszokban tudok róla nyilatkozni, csakúgy, mint az első résznél.

Nem is ragozom tovább. Nálam 5/5. Alíg várom a folyatást.

Infó: a harmadik (befejező) könyvet két teljes filmmé osztották fel, vagy is épp úgy járnak el, mint a HP befejező részénél.

Zsüdike