(Autumn in New York - 2000)
Még jó múltkor a „síros”
filmekről beszélgettünk. Az Édes november jött szóba (ami személy szerint nekem
annyira nem jött be), aztán valaki ajánlotta az Ősz New York-bant. Azon
apropóból, hogy ha olyan hangulatom van, akkor ezen is lehet bőgni egy jót. Már
rég a gépemen volt ez a film, és tegnap eljött a nap, hogy úgy éreztem, meg
akarom nézni.
Will (Richard Gere) 48 éves
étterem tulajdonos, megrögzött agglegény. Charlotte (Winona Ryder) még csak 22 éves,
látszólag egy jókedvű tini. Mikor belemennek egy viszonyba, Will lefekteti a
szabályokat, ő nem akar komoly kapcsolatot. Charlotte közli vele, hogy ő sem,
mert halálos beteg, nem sok ideje van hátra (na itt a párhuzam az Édes
novemberrel). Ám mégsem tudják megállni, és egymásba szeretnek. Will mindent
elkövet, hogy megmentse a lányt, a legjobb orvosokat kutatja fel.
Hogy sikerül – e? Ezt most nem
írom le, bár a válasz számomra szinte egyértelmű volt.
Ez egy nagyon tömör leírás volt a
sztoriról, de a film kb ennyit is érdemel. Vontatott és unalmas. Charlotte
karaktere szerintem túl gyerekes egy 48 éves, még mindig ennyire szívdöglesztően
kinéző férfihoz. A szinkronhangja meg egyenesen borzalmas. Richard Gere-hez
pedig egyáltalán nem illett a szerep, valahogy „rangon alulinak” éreztem hozzá.
Ez a film nem nyerte el a tetszésemet, és a jóslatokkal ellentétben, még csak
sírni sem tudtam rajta egy jót.
Nálam a pont: 2/5.
Zsüdike
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése