2017. július 31., hétfő

Arany

Gold (2016)

Matthew Mcconaughey újabb átalakulásának lehetünk tanúi. Fizikailag (elhanyagolt külső, nagy pocak) mindenképp. Színészileg nekem ebben a szerepében inkább csak erőlködött, de mondjuk azt meggyőzően, szinte már elhittem, hogy ez egy új karakter, és nem ragadt bele az előző piás/drogos szerep egyikébe. Ha valami újat mutat, vagy máshogy mutat, biztosan jobban átjön. De talán arról van szó, hogy korábban olyan magasra emelte a lécet, ahonnan már nincs tovább. Az utóbbi években túlságosan látványos volt a fejlődés mind szinészi játék, mint szerepválasztás terén, hogy megkockáztatom, elérte a saját határait. Ami persze egy érhető dolog lenne, hisz egy igen magas szint ahonnan Mcconaughy – javára legyen írva - még mindig ugyanazzal az alázattal száll alá a piás lúzer szerepébe. A néző pedig csak ámul, hogy megint hogy átváltozott, de már sokadszor, és így szerepről szerepre elveszti az újdonság varázsát.



De a sztori:

Kenny Wells szinte az apa anyatejjel szívta magába az érckutatás tudományát. Ám az apjától megörökölt bányászcéget mégsem tudta életben tartani. Lecsúszott piás válik belőle, akinek egy kocsma az irodája. Ám két dolog van Kenny életében amibe mindig bele tud kapaszkodni. Az egyik a – hozzá képest nagyon is csinos – barátnője, aki a bajban sem hagyja magára, illetve az álmai és a hite, hogy aranyat talál. Egy ilyen álomnak köszönhetően a maradék dollárjaiból utolsó utáni próbálkozásként elutazik Indonéziába, hogy a jóhírű érckutató Michael Acosta-val egy elmélet alapján, amiben már csak ők ketten hisznek aranyat bányásszanak a dzsungelben.  De minden rosszul megy, a jelentések szerint nincs a földben semmi értékes, a tetejében Kenny is maláriát kap, ám ekkor, mint egy csoda mégis aranyra lelnek. Egycsapásra megváltozik az életük, felkerülnek a nagykutyák közé, ahol vagy megtanulnak olvasni a sorok között, vagy felfalják őket vacsorára.

A film vége szerencsére meg van spékelve egy jó kis csavarral, ami nagyon hiányzott volna onnan, ha nincs. És mert megtörtént eseményt dolgoz fel, és mint tudjuk, az élet a legnagyobb forgatókönyvíró, ezt jól odatette az biztos.

(Túl)Tökéletes színészi játék, érdekes sztori. Nálam 4/5. Jó szórakozást hozzá.


Zsüdike

(csatoltam egy szép M.M-t, csak hogy emlékezzünk rá, ilyen is tud lenni, ha épp nem egy piást játszik) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése