Két régi film, két angol vígjáték, hasonló magyar címmel,
teljesen eltérő tartalommal. Egy pont mégis közös: átlagemberek dobják le a
textilt, ami meglepő módon közrejátszik a problémáik megoldásában.
Ismét a kronológiai sorrendet követve:
Alul semmi
Miután Gus és Danny hüledezve nézi, hogy az asszonyok
mennyi pénzt költenek el a város új Chippendale bárjában, jön az isteni szikra,
miszerint ez nekik is menne, és még jól is fizet. A munkanélküli központban
összeszedik a bandát, és már mehet is a gyakorlás: van ott sovány, kövér,
tyúkmellű, öreg és még sorolhatnám a vonzóbbnál vonzóbb jelzőket. Rögös az út a
színpadig, pénz kell, hogy lefoglalják a bárt, és a show is idő előtt kitudódik
a városban. Hogy mi lesz ebből? Egy jópofa vígjáték, ami mellesleg több díjat
is bezsebelt, többek közt Robert Carlyle (Once upon a time - Rumpelstiltskin) a
legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést is megkapta. Nem véletlen, mert egy
kivételesen jó színész.
Felül semmi
(Calendar Girls –
2003)

Nagyon kedves film, amiben megtudhatjuk, hogy van élet a
fiatalság, és a feszes bőr elmúlása után is, továbbá, hogy mi is barátság, és
hogy maradjunk vidámak, ha az élet hullámai összecsapnak a fejünk fölött.
A filmek utó- és előélete is nagyon érdekes. A Felül semmi például igaz történeten alapszik, míg az Alul semmit színházban is játsszák mai napig.
Ha egy kellemes, lájtos esti mozit kerestek, mindkét film
alkalmas, sőt ajánlott bármely korosztály számára.
Jó filmezést 4/5.
Zsüdi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése